Futás másodfokú hőségriadóban

Na gondoltam kipróbálom ma a futást milyen hőségben. Nagyon jó volt! Ne higgyetek a meteorológusoknak, akik óva intenek a napfénytől. A napfény igenis egy egészséges és szükséges dolog. Ma kb. futottam 1 óra 40 percet, az alatt olyan 15 percet voltam árnyékban, a többit tűző napon. Nem mondom, hogy nem esett jól az árnyék, de két árnyék között a nap is jólesett. Kb. 15 km-t futottam ennyi idő alatt. Nem egy fenomenális idő, de ilyenkor szerintem jó. Elég volt fél liter vizet vinnem magammal, még sok is volt kicsit. A végére már nem volt jó, tiszta langyos lett. Ebből is látszik, hogy nem volt elég meleg, válogattam a vízben. Lehet el kéne mennem egy sivatagi futóversenyre? Annyi szépet hallottam már róla. Az útvonal a szokásos volt a réten. A körgyűrű mellett elmentem a sárpentelei erdőig, és onnan visszafordultam. Árnyékos erdőben nem volt kedvem futni:))

Utolsó szabadság alatti futás

Csodák csodája megint Mórra mentünk. Ez a nap már nem volt olyan sikeres mint az előző bejegyzésemben. Kezdve azzal, hogy iszonyú nagy tömeg volt a vonaton. Vajon hova utaznak az emberek vasárnap délben? Ez nem derült ki, de alig fértünk el a vonaton. Pedig korábban sose volt tömeg, mindig kényelmesen utaztunk.

Ilyen kezdés után az útvonal választás se volt túl szerencsés. A piroson mentünk Mórról elfelé. Kezdve azzal, hogy egy nagy hegyre kellett fölmenni a biciklivel, még szeder se volt az útvonalon. Ráadásul rengeteg bogár volt, még a boggárriasztónk se hatott ellenük. Amikor fölértünk a csúcsra, akkor pedig olyan útra kerültünk, ahol még menni se volt túl jó, hát még futni. A futást Csókakón fejeztük be, mert Mór már túl messze lett volna, meg különben is elegünk volt már az egészből. Az utolsó félórát tűző napon kellett mgegtenni délután 3 óra környékén, de nem volt vészes. Ez annyira már nem éget, mint korábban, ebből is látszik hogy közeleg az ősz. A végeredmény így 17 km lett. Jó meredeken kellett lefelé megtenni az utolsó kilométereket, ami annyira nem kellemes, bár jobb mintha ugyanez lett volna fölfelé:))

Szárligeti tekergés

Tegnap egy jól sikerült napunk volt. Jó sokat tekeregtünk és még csak izomlázam se lett tőle. Jó sok méteren keresztül cipeltem a biciklit is, fel egy nagy hegyre, bedőlt fákon keresztül, úgyhogy kondizásnak se volt utolsó. Allergiásoknak nem nagyon ajánlom az útvonalat, mert mindenfelé tele volt parlagfűvel az erdő is, meg a végén volt egy nagy rét, ki tudja hány hektár, amin csak az nőtt. Ennyit a városokban a parlagfűírtásról. Ez egy nagyon hangzatos, de semmit se érő dolog. Ugyanis a természet tele van vele, aztán beteríti  a közeli települést, hiába tiszta az.

Végülis 31 km sikerült és volt benne 2 nagy hegy. Ezek nem is voltak olyan nagyok, mint a térkép írta, elég jól megmászhatóak voltak biciklivel a hátadon is. Elmúlt nyaralásunkon, 1 hónapja már kétszer nekiindultunk ennek a távnak, de mindig visszafordultunk a beígért nagy hegyek miatt. Sajnos ekkor még nem létezett ez a napló, így bejegyzés sincs róla. Most viszont úgy döntöttünk utánajárunk a dolognak, és úgy is lett. Délben indultunk a faluból rekkenő nagy hőségben. Pörkölt a nap, de nekem jólesett a napsütés. Lehet már nagyon azonosultam a kaktuszaimmal, mert mostanában szeretem még az égető napsütést is. A falut nyugati irányban hagytuk el egy betonúton, ami kisvártatva délnek fordult. Ezt az utat már elég jól ismertük, kb. 15 km-t mentünk rajta egészen a Fáni-völgyig. Aztán elfordultunk jobbra a sárgán  az Ördög szószéknél és megmásztuk az első hegyünket a Széna-hegyet. Ez viszonylag jó volt a másodikhoz képest, mert itt végig jó volt az út. Aztán a Mátyás-kút utáni elágazásnál elmentünk jobbra a Szép Ilonka-forrás felé. Itt már kezdett elromlani az út, eltűnt az asztfalt alólunk. A forrás után jött a kondi-hegy biciklicipeléssel, meg hasonló erősítő gyakorlatokkal megfűszerezve. Ezek után kellemes lejtős utakon visszaértünk Szárligetre. Közben voltak bőven termő szederbokrok is. A földút kicsit tovább tartott, mint ahogy számítottuk (kb. 4 km), de legnagyobb része járható volt.
Összességében jó volt ez a nap, elégedettek voltunk magunkkal. A vártnál jobban bírtuk a terhelést, alig fáradtunk el.

Újabb Móri futás

Na megint sikerült elmennünk Mórra. Most elég jól sikerült, 29 km lett a végső mérleg. jó meleg napunk volt, majd kisült a szemünk, de én élveztem. csak a legvégén kentem magam be egy kis napkrémmel, és most már biztos kijelenthetem, hogy nem égtem le. Kicsit barna lettem, mint egy néger, de ennyi. Na hja már volt kezdeti védettségem. Az a sok előző futás...

Egy pár szó az útvonalról. Vonattal érkeztünk, jó piroska IC volt, még az ajtaja is kinyíllt magától. A várost északi irányba hagytuk el a már jól megszokott útvonalunkon. Árkipuszta még jó napos volt, de onnan pár kilométerre beértünk volna az erdőbe, ha a feleségem ki nem találja, hogy most menjünk új útvonalon. így egy kissé tovább tartott a napos szakasz, de végül sikerült visszatalálnunk jól megszokott útvonalunkra. Az új úton láttuk egy veszett rókát, de az is lehet egy vörös macska volt, inkább nem vártuk meg hogy túl közel érjen. Aztán egy jó kis siklót, majd egy tó zárta el az utunkat. Szóval kalandokban nem volt hiány. Aztán megtaláltuk a pirosat és az visszavezetett minket az eredeti utunkra, amiről már aug. 9-én is volt szó. Itt még egy kicsit mentünk, ettünk pár szedret (túl sok nem volt). Aztán nemsokára visszaindultunk, mert el kellett érni jó kis vonatunkat, meg persze az elmaradhatatlan jégkrém meg kóla se maradhatott el.

Móri futás

Újabb Móri futás volt ma 15 km. Csak Árkipusztáig jutottunk mert úgy ítéltük meg, most nem vagyunk erre a szintes futásra felkészülve.Valószínűleg jól döntöttünk, mert Fehérvárra haza érve jó nagy eső nyomát láttuk. Mi csak messziről láttuk a dörgést, de lehet ha tovább megyünk kapunk is belőle.

Herendi barangolás

Ezen a napon Herendre utaztunk el, és innen indultunk egy kis barangolásra. Úgy ahogy szoktuk, én futva, feleségem pedig bringával. A herendi vasútállomástól indultunk, és a Herendet északi irányban elhagyó erdészeti műúton indultunk el (Bakony túristaatlasz II.sz bicigli túra). Az első 3 km eléggé emelkedett, majd kicsit lankásabb szakasz jött. Mivel délben indultunk jó napos volt az út. Jólesett a napfény mivel annyira nem volt meleg ez az augusztusi nap. Végülis 9 km-re jutottunk, amiben kb. 250m szint volt. El is fáradtunk rendesen. Az utolsó pár kilométer biciklivel már eléggé járhatatlan volt, ezért is fordultunk vissza. Közben szedret szedtünk, ami még eléggé zöld volt, de azért akadt pár érett szem is. Visszafelé még pár kilométert elbarangoltunk az útról, így lett a végső kilométerszám  20.

Szabadság 1 nap

Elkezdődött a szabadság. Kissé napos volt az idő. Elrándultunk Mórra kifutottunk a hegyre és vissza. Összesen volt 28 km. Én futva, feleségem pedig biciklivel követett. A vasútállomásra érkeztünk, majd egy főútféleségen elhagytuk a várost északi irányba, Árkipuszta felé. Ide kb 6 km után érkeztünk. Befordultunk jobbra a Pusztavámi iparvidék felé. Itt újra jobbra fordultunk, és elindultunk az erdő felé, amit pár km után el is értünk. Innen már csak végig egyenesen mentünk, nem tértünk le se jobbra se balra. Majdnem elértük a csúcsot, de mégse, mert meguntuk, és kb 2 óra után visszaindultunk, és ugyanazon az úton amerre jöttünk visszamentünk Mórra. A móri jó kis boltunkban vettünk egy jégkrémet, megittunk egy kólát, és már mentünk is  a vasútra. Helyesebben már közben is mentünk, mert lekéstük volna. Jó volt futás közben jégkrémet szopogatni.

Blog indító

Sziasztok!

Létrehoztam futó blogomat. Mostantól írogatni fogok ide ha nem baj.